A Führer születésnapja

1889. április 20-án este fél hétkor Braunau am Innben a Vorstadt 219. sz. alatt lévő – nemrégiben lebontásra ítélt - „Gasthof zum Pommer” vendégházban Klara Pölzl, Alois Hitler vidéki kishivatalnok felesége életet adott negyedik gyermekének, Adolfnak. Ezen a borús nagyszombaton aligha jelezte bármi is, hogy 50 év múlva piros betűs ünnepként lesz jelen a német naptárakban Adolf Hitler születésnapja.

Adolf Hitler csecsemőkorában (Bundesarchiv Bild 183-1989- 0322-506)

Uralkodók születésnapjának megünneplése, hivatalos kultuszának építése nem idegen az európai kultúrkörtől. Ez a folyamat kifejezetten jellemző volt a wilhelmiánus Németországban, gondolva itt mind a Bismarck-kultuszra, mind a világháború éveiben és az azt követő évtizedben meggyökeresedő Hindenburg-kultuszra. Amikor az NSDAP-ban és Hitler körében megjelent az igény a Führer-kultuszra, akkor a meglévő német hagyományok mellett az olasz fasiszta mozgalom Duce-kultuszára is építkezhettek.

II. Vilmos születésnapjának ünneplésére felszólító plakát 1915-ből (Österreichische Nationalbibliothek)

Hitler születésnapjának ünneplése már a mozgalmi korszakban kezdetét vette. 1923. április 20-án beszéde után virágcsokrok és sütemények halma várta a lakásában. 1924-ben a börtönben lévő pártvezér annyi csomagot és virágot kapott születésnapjára, hogy az ajándékok több szobát teljesen megtöltöttek. Az NSDAP északi frakcióinak 1926. februári leverését követően április 20-án Goebbels Stuttgartban tartott beszédében már a Führer-mítosz megalapozásaként Hitler karizmáját hangsúlyozta. Hitler 40. születésnapján pedig az Illustrierter Beobachter hasábjain egy versben Siegfriedként jelent meg.

Hermann Göring köszönti a birodalmi kormány nevében Hitlert 50. születésnapja alkalmából az új kancellária épületében (Bundesarchiv Bild 183-1988- 0202-503)

Hitler születésének 44. évfordulójának döntő jelentősége volt a nemzetiszocialista propagandában. Habár az 1930-as évek végére milliók adták voksaikat az NSDAP-ra, és ezrek jelentek meg nagygyűléseiken, a Hitler-kultusz mégiscsak egy pártra szűkölő, a társadalom egészét át nem ható jelenség volt. Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezésével a goebbelsi propaganda elsődleges célja az volt, hogy Hitler ne csupán a nemzetiszocialista mozgalom vezetőjeként, hanem Németország államférfijaként, Führereként is megjelenjen.

„A nemzet tiszteleg Hitler előtt. Az egész német nép méltóságteljes és egyszerű ünnepségek keretében ünnepli Adolf Hitler születésnapját. Az összes város és falu eddig példátlan mértékben öltözik zászlódíszbe, tart vallási szertartásokat, fáklyás felvonulásokat és díszszemléket. A hűség számtalan megnyilvánulása a nép kancellárjának.”[1] 

Katonai parádé Hitler 47. születésnapján (Bundesarchiv Bild 183-S07227)

Habár a Völkischer Beobachtert joggal tekinthetjük elfogultnak, a Hitler-kultusz valóban végigsöpört Németországon. Szinte az összes német város utcáit és tereit ellepték a Hitler születésnapját hirdető jelképek: a bajor kis falvakban zászlókkal és virágokkal díszítették a házakat, München belvárosában a kirakatokba Hitler-képeket és szobrokat helyeztek. (Az 1933-ban Hitlert övező kultuszról online folyóiratunkban korábban is írtunk, lásd itt.) A születésnapi rituálé részévé vált az ajándékok bemutatása is:

„Mit hozott Hitlernek a születésnapja? Hivatalos német statisztikák szerint Hitler a születésnapjára 12428 üdvözlőlevelet kapott. A beérkezett ajándékok között volt 156 barna selyeming, 15 pár finom lovaglócsizma, 900 nemzeti szocialista szellemű könyv, sok száz cigarettatárca, cigarettaszipka, pipa és több ezer drága szivar.”[2] 

„Ezt a tortát kapja a berlini cukrászoktól Hitler kancellár mai születésnapjára” (Az Est, 1936. április 21. 10. p.)

Az 1933-as népünnepély viszont 1934-re – Ian Kershaw szavaival élve – „egy totembálvány ráolvasásos igézésévé” vált. Ez köszönhető annak, hogy a teljes politikai és médiahatalmat megszerezve a szózatok már kliséssé váltak, illetve a lakosság körében a hatalomváltáshoz fűzött remények is alábbhagytak. Ennek ellenére az elkövetkező években is megmaradtak a fellobogózott utcák, a Hitlerről szóló dicshimnuszok és az ajándékok. Így 1935-ben a rohamosztagosok Hitlert egy repülőrajjal ajándékozták meg. 1936-ban viszont Hitler születésnapja alkalmából előléptette a katonai felső vezetés tagjait. 1938. április 20-án pedig bemutatták Riefenstahl Olympia című filmjét.

Heinrich Himmler átnyújtja születésnapi ajándékát Adolf Hitlernek. (Bundesarchiv Bild 183-H28988)

A Führer-születésnapok csúcspontjának az 1939-es ünnepségeket tekinthetjük. Ebben az évben hoztak törvényt Hitler születésnapjának nemzeti ünneppé tételéről is. A Führer 50. születésnapja magán hordozta az erődemonstráció jegyeit: a csaknem ötórás katonai parádén 40 ezer katona, 1500 tiszt, 600 páncélos, 40 nehézfegyver vonult fel. A rendőrség mellett 25 ezer SA-tag és az NSKK 15 ezer tagja volt az utcákon. A néhány hónappal későbbi események tükrében ugyancsak figyelemreméltó, hogy Danzig városa ezen a napon választotta díszpolgárává Hitlert.

Katonai felvonulás a Brandenburgi kapu előtt Hitler 50. születésnapja alkalmából (Bundesarchiv Bild 102-00089)

A nemzeti ünnepen szinte minden ország képviseltette magát. Horthy Miklós Hitlernek küldött ajándékát – Vastagh György félméteres, egy Árpád-kori magyar lovast ábrázoló bronzszobrát - vitéz Keresztes-Fischer Lajos altábornagy útján jutatta el.

Vastagh György szobra (Tolnai Világlapja, 1939. május 2. 6. p.)

Hitler születésnapja a korabeli magyar filmhíradóban:

1940. április 20-án még részt vett nyilvános születésnapi ünnepléseken, viszont Göring már fémgyűjtési akciót hirdetett Hitler születésnapjára. 1941-ben Görögország kapitulációja tökéletes ajándékként kínálkozott, viszont ez a nap már a Barbarossa-hadművelet előkészítésének légkörében telt. Ahogy a háborúban visszaszorult Hitler közszereplése, úgy szorult vissza a Führer születésnapjának ünneplése is. 1942-ben keleti fronti főhadiszállásán (Wolfschanze), 1943-ban és 1944-ben a Berghofban töltötte születésnapját, ahol csupán legbelsőbb körének gratulációit fogadta. Utolsó születésnapján, 1945. április 20-án, amikor éjfélt ütött az óra, Hitler személyes és legközelebbi munkatársai összegyűltek, hogy üdvözöljék a Führert születésnapja alkalmából. A korábbi születésnapok pompája már a múlté volt: a kancellária épülete a korábbi bombázásoktól sérült volt, az épületből elvitt festmények és bútorok jelezték a Vörös Hadsereg közeledtét.

Hitler kitünteti a Hitlerjugend tagjait 1945. április 20-án (Frankfurter Allgemeine Zeitung)

A legnagyobb különbséget mégis az előtte felvonuló katonák mutatták. Amíg néhány éve katonák tízezrei masíroztak a Führer előtt, 1945-ben Hitlert a Birodalmi Kancellária kertjében csupán a Kurland hadseregcsoport SS-katonákból álló küldöttsége illetve a Hitlerjugend húsz, harcokban kitüntetett tagja várta. Amiképp a propaganda a Führer-kultuszt Hitler születésnapja révén építette fel 1933-ban, úgy rombolta le 1945-ben a 14-16 éves fiatalokat Vaskereszttel kitüntető, fizikailag leépült Hitlerről készült képsorokkal.

[1] Völkischer Beobachter, 1933. április 21. Idézi: Kershaw 88. p. 

[2] Az Est, 1933. április 29. 

Idézett irodalom:

Kershaw – Ian Kershaw: Hitler-kultusz: vezérkultusz és közvélemény. Budapest, 2003.

Felhasznált irodalom:

Antonia Kleikamp: 600 Panzer zu Hitlers 50. Geburtstag. Die Welt 2014.04.20.

Ian Kershaw: Hitler 1889-1936 Hybris. Szeged, 2003.

Ian Kersaw: Hitler 1936-1945 Nemezis. Szeged, 2004.

A nyitóképen: az SS felvonulása Hitler előtt 1939. április 20-án. (Die Welt)

Bemutatkozó szerzőnk az ELTE-BTK történész-doktorandusza


;